Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola

Köszöntő

 

Szeretettel köszöntöm Önt a Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola honlapján. 

Kellemes időtöltést, hasznos böngészést kívánok!

Farkas János

intézményvezető

Iskolánkban fő törekvésünk a német nemzetiségi tudat minden összetevőjének ápolása. 

Farkas János - Intézményvezető

Rólunk  

Iskolánkról

Iskolánk német nemzetiségi oktatási intézmény. Intézményünkben megőrizzük és fenntartjuk a magyarországi német nemzetiségi és a magyar kultúra hagyományait, erősítjük a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás-tudatot. Alapértéknek tekintjük a nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság és korlátainak felismerését és mindezek tudatos vállalását.


Iskolánkban fő törekvésünk a német nemzetiségi tudat minden összetevőjének ápolása (nyelv, kultúra, hagyományok, kisebbségpolitika, történelem), az ismeretek élményszerű átadása, általuk a pozitív identitástudat kialakítása diákjainkban.


Pedagógiai céljaink elérésében kiemelkedően fontosnak tartjuk a tanulói kulcskompetenciák fejlesztését. Intézményünk a nevelő-oktató munkán felül kulturális tevékenységével is hozzájárul a nemzetiségi kulturális értékek közvetítéséhez.


Intézményünk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása és vállalása, hogy a magyarországi német nemzetiség értékeivel azonosulni tudó, a világra nyitott, önmagáért és a környezetéért felelősséget vállaló, demokratikusan gondolkodó, az európai humanista hagyományokra és a magyarországi eredményekre építő, erkölcsiségben és etikus szellemiségben felnövekő és ennek jegyében cselekvő polgárokat neveljen.
Über unsere Schule

Unsere Schule ist eine deutsche Nationalitätenschule. In unserer Einrichtung werden die Traditionen des Ungarndeutschtums und der ungarischen Kultur bewahrt und aufrechterhalten, der Zusammenhalt aus der Angewiesenheit aufeinander wird gestärkt. Offenheit, Toleranz innerhalb der Gemeinschaft, menschliche Freiheit und das Erkennen  und die bewusste Verpflichtung zu ihren Grenzen werden als Grundwerte betrachtet.


Unser Hauptanliegen in unserer Schule ist die Pflege aller Komponenten des deutschen Nationalitätenbewusstseins (Sprache, Kultur, Traditionen, Minderheitenpolitik, Geschichte), die erlebnisbasierte Übergabe der Kenntnisse und dadurch die Gestaltung der positiven Identität in unseren Schülern.


Unter den pädagogischen Zielen wird auf die Förderung der Schlüsselkompetenzen der Schüler besonders großer Wert gelegt. Unsere Einrichtung leistet ihren Beitrag über die Erziehungs- und Bildungstätigkeiten hinaus auch mit ihrer kulturellen Tätigkeit zur Vermittlung der kulturellen Werte der Nationalität.


Das pädagogische Bekenntnis und Verpflichtung des Lehrerkollegiums unserer Einrichtung ist, Bürger zu erziehen, die sich mit den Werten des Ungarndeutschtums identifizieren können, offen für die Welt sind, Verantwortung für sich selbst und ihre Umgebung übernehmen, demokratisch denken, auf die europäischen humanistischen Traditionen und die ungarischen Erfolge bauen, in Moral und ethischem Geist aufwachsen und in diesem Sinne handeln.

Iskolánk története

Levél községben folyó iskolarendszerű oktatásról csak 1673 után maradtak fenn adatok. Ez évben került ugyanitt végleg katolikus kézbe a templom. Az ekkor született egyházlátogatási jegyzőkönyvben szerepel az, hogy a lutheránus gyermekek is a katolikus iskolába járnak. Az iskola épülete valószínűleg a mai kisiskola (alsó tagozat épülete) területén volt, az 1940-ben megkezdett tatarozás során egy régi épület alapját találták itt meg. A tanítás német nyelven folyt, a lakosságot az 1570-es években Szászországból érkezettetek leszármazottjai alkották. A felekezetileg közös oktatás az 1780-as évek végéig állt fenn, pontos adatunk csak arról van, hogy 1791-ben egy evangélikus tanárt elégtelen működése miatt eltanácsoltak. Az evangélikus iskola ez idő tájt a mai Petőfi utcában („Hosszú utca”) a temető felőli végén volt. 1852-ben a katolikus gyülekezet új iskolát épített a templom mellett (ezt 1981-ben bontották le). A hitközség előjárója s egyben bíró ekkor M. Treffer volt, egy megfontolt tetterős ember, aki a meglévő felekezeti ellentétek elsimításával elérte, hogy az evangélikusok is segítsenek az építkezésben. Kötelezettséget vállalt, hogy a katolikus gyülekezet fogattal és kézi erővel viszonozza meg az evangélikus iskola építésében a segítséget. Tudomásunk van arról, hogy az iskola alapjába bedolgozták a gazdátlanul heverő sírköveket is, amelyek még abból az időből származtak, amikor a temető a templom körül volt (az 1770-es évekig). Az iskola egy tantermes volt, külön padsorban ültek a fiúk és lányok. Az épület egyben a kántortanító lakásaként is szolgált, melléképületben magtár, istálló is volt. A tanító jövedelmét a hívőktől, s egyházi szolgálatként a templomtól kapta. Jövedelem-kiegészítésként szántófölddel is rendelkezett. Az evangélikus iskola építésére 1861-ben került sor, amikor a konventnek sikerült csere útján megszerezni a Mauthner-Hutfles telket (ma a kultúrház épülete). Egy tanterme volt (a mai nagyterem), utcai részén a tanító lakott. A gyereklétszám növekedése szükségessé tette egy második tanterem létesítését is, a bővítés 1895-ben történt. Ez az evangélikus iskola 1945-ig állt fenn. A két felekezet közül a katolikusok éltek nehezebb anyagi körülmények között, a módosabb gazdák az evangélikusok között voltak, ezért a katolikus gyülekezet iskolaszéke több esetben fordult adományért a Zichy-alapítványhoz az 1880-as években. A kapott összeget részben a szegényebb sorsú gyermekek ruházkodására, részben szemléltető eszközök beszerzésére fordították. Az I. világháborút követő polgári forradalom után a Tanácsköztársaság idején (133 nap) az oktatási intézmények állami (tanácsi) tulajdonba mentek át. A tanerőket is átvették. A katolikus és evangélikus iskola továbbra is külön működött, de hetente 2-3 alkalommal együtt is folyt tanítás. Állami rendeletek, tantervek alapján folyt a tanítás, egységesen a „Leitfaden” (vezérfonal) című tankönyvből tanultak a gyerekek.


A VKM 157779/1922. sz. rendelete a levéli katolikus iskolát is a fejlesztendőkhez sorolta, így lehetővé tette az iskola bővítését egy tanteremmel és egy második tanítói állás meghirdetését. A gyereklétszám növekedése miatt váltott tanítás folyt, sőt az óvoda egyik termét is bérelni kellett. A bővítés érdekében 1922-ben az iskolaszék még az iskola államosítását is kezdeményezte, melyhez az egyházmegye püspöke nem járult hozzá. Az iskola bővítésére 1928-ban kerüt sor, egy tantermet, folyosót, szertárt építettek a meglevő mögé állami segítséggel.

Az 1927-28 tanévben áttértek a kétnyelvű tanításra. Ez is feltétele volt a bővítés állami támogatásának, de indokolta ezt a magyar anyanyelvű tanulók növekvő száma is. (Korábban a tanítás nyelve általánosan német volt, bár az írás, olvasás, földrajz, beszéd és értelem gyakorlat tárgyakat magyarul is tanították heti négy órában.)


1938-ban magyar tagozatú, egytanerős állami iskolát hoztak létre. (Ezt a VKM 111750/1938. sz. rendeletében is sürgette.) Fenntartásáról a község gondoskodott, helyéül a községi vendéglő (községháza) egyik emeletén lévő 5x3m-es termét jelölték ki. Felszerelése, bútorzata szegényes volt, kölcsönkért olvasókönyvekből tanultak. 1942-ben tervbe vették egy iskola felépítését is, de a kedvezőtlen feltételek miatt az építkezésre nem került sor.

1945 szeptemberében a katolikus, evangélikus és a református gyülekezet is külön iskolát akart indítani, de az elöljáróság úgy döntött, hogy a községben állami népiskola működjön. A községbe 8 új nevelő érkezett, a tanítás állami általános iskolai tanterv alapján négy (2 a katolikus, 2 az evangélikus iskolában) tanteremben kezdődött mintegy 300 tanulóval. A katolikus iskola az 1947- 48-as tanévben működött e néven, az evangélikus iskolába már az új állami iskola tanulói jártak. A tanárok mindkét helyen tanítottak, értekezleteiket közösen tartották.


1952-ben átalakították az evangélikus iskolát kultúrház céljára, a tanulók elhelyezését a községi vendéglő épülete egy részének átadásával oldották meg. Itt négy új tantermet, szertárhelyiséget, nevelői szobát hoztak létre. 1954-ben bővítették az udvart, a kocsiszínt megszüntették, helyén politechnikai műhelyt és tornaszobát alakítottak ki egy épületben, szertárral, öltözővel ellátva.

1960-ban újabb udvar bővítésére került sor a szomszédos telek átvételével. Itt kapott lakást a hivatalsegéd, korábbi az iskolaépületben lévő lakásából napközis helyisége létesítettek.


1961-ben indult meg a napközis foglalkoztatás, s még ez évben az iskola nyitott folyosóit beüvegezték, új szertárat alakítottak ki a kapubejárat felszámolásával, s igazgatói irodát hoztak létre a régi szertárból.

1964-ben bekerítették a gyakorlókertet, 1968-ban szerszámos kamrát építettek és kutat fúrtak.


1967-ben a „kis iskolában” a volt kántortanítói lakást rendbe hozták, itt kapott helyet a TV szoba, a varró műhely, egy tanterem és a napközisek tízóraizó terme.


1970-ben az 1928-ban épült tanteremből két tantermet hoztak létre, bejáratát áthelyezték.


1982: Az előző évben lebontott régi iskola helyén felépült két új tanterem, ebédlő, konyha, élelmezés-vezetői iroda, raktár és szociális helyiség. Központi fűtést szereltek széntüzelésű kazánokkal.


1987: Az 1. sz. iskola bővítése a volt igazgatói lakás felszámolásával

1994: Elkészült a modern tornacsarnok, és az épületkomplexumban gázfűtésre tértek át.


2002: Teljesen felújított, tetőtér beépítéssel bővített iskolában kezdődhetett meg a tanítás.


2018: TOP pályázati támogatásból energetikai korszerűsítés és napelemes rendszer kiépítése valósult meg az alsó tagozat épületén.
 
Bővebben
Scroll to Top